A kényelem alap, az élmény garantált - BMW R1200RT, 2006 -

Gyártson bárki is bármilyen remek túramotort, de a szó hallatán nagyon sokaknak a BMW-k ugranak be. A németek évtizedek óta figyelnek a kirándulók, a kényelemben utazók igényeire – tapasztalatuk kétségbevonhatatlan, elég, ha közelebbről megnézzük az R1200RT, hogy felismerjük, tényleg van valami a nagy kéthengeresben.

Az 1150-es elődöt 2005-ig árulták – ugyan külseje visszafogott volt, bátortalanabb, mint a mára megszokott formanyelv, de nagy sikert aratott a túrázók közében. Amikor megjelent az 1200-es utód, tulajdonképpen egy új dizájnkorszak is kezdődött az RT, azaz Reise-Tourer családban. Markáns ívek, kontrasztos élek, plusz tökéletes kényelem várta a vásárlókat – a műszaki megoldásoknak hála, húsz kilóval könnyebb is lett az új modell.

A lényeg a márkára 1923 óta jellemző léghűtéses bokszeren van: az 1170 köbcentis kéthengeres hangolása elképesztően jól sikerült, hisz alacsony fordulatról is megindul, de akkor sem esik kétségbe, ha sportos kanyarokba hajszoljuk bele, és a kigyorsításkor szeretnénk megmutatni sportmotoros barátainknak, hogy milyen is a bajor-boogie.
Az ESA, azaz a futóműállító rendszer opcionálisan választható volt: a kategóriában mára elterjedtté vált okosság akkor még ultramodernnek számított. Csak egy gombot kellett megnyomni a kormányon, hogy a rugó-előfeszítés és a csillapítás személyre szabható legyen – egy személy, egy személy plusz csomagok, két személy plusz csomagokra lőhetjük be a rugót, míg a csillapítás normál, sport és komfort módban variálható.

A 320-as első és a 260-as hátsó tárcsákba harapó négy-és kétdugattyús féknyergeket természetesen blokkolásgátló támogatja. A BMW-re jellemző semleges viselkedés kulcsa a futómű, amelyet hátul Paralevenek, elöl pedig Telelevernek hívott a gyár – a fékezéskor sem bólogató rendszer alapját Norman Hossack találta ki. Akkoriban még kevesen vették komolyan a skót mérnököt, de a bajorok több évtizede bizonyítják, hogy milyen életképes és fejleszthető az eredeti ötlet.
A gyári, 32 literes dobozokban bőséges a hely, de az ülést is hasonló gálánssággal méretezték: több száz kilométer után sem megtörten szállunk le a nyeregből. Természetesen a szélvédelem is átlag feletti, így minden adott, hogy elinduljunk és kihasználjuk a bokszer bőséges, 110 lóerejét és a már hatezres fordulaton megjelenő 115 Nm-es forgatónyomatékát. 

Az R1200RT tele tankolva sem éri el a 260 kilós tömeget, így nem kell aggódnunk a vezethetőség miatt. Ugyan a tudományosan megtervezett szélvédő idomok hatalmasnak mutatják a túramotort, de ha az egyeneseket teli gázzal leküzdve elérünk végre a szerpentinekig, mi is észrevesszük, milyen könnyedséggel veti bele magát a kanyarokba. Ha jól választunk útirányt, az ívek egész nap kitartanak és biztos, hogy mi is élvezzük a sokszáz kilométeres motorozást.

2021.08.24