Red Baron Túraklub Törökbálint – Augusztusi túra beszámoló

Indulás előtt rövid megbeszélést tartottunk, pontosítottuk az útvonalat, megállókat, és persze átvettük a csoportos motorozás szabályait, hiszen kezdő motoros túrán ezek ismétlése elengedhetetlen. Különös tekintettel voltunk, hogy kis csapatban igazán friss – 3 napos - jogsis tag is volt.  Tehát a kezdő túra nem a száguldozásról, kanyar vadászatról és végtelen kilométerekről szól, hanem, hogy kezdők ismerjék meg motorjukat és tapasztalatot szerezzenek.

Utunk kezdetén az 1. számú főúton haladtunk a 102. úti lehajtóig. Ezen szakaszt nem árnyas fasor, hanem álló kocsisor szegélyezett, így többször kellett segítenünk egyes oszlopba fejlődéssel a szembejövő motoros társak haladását, vagy ép mentő közlekedését. Alsóbbrendű úton már jó minőségű aszfalt és gyér forgalom segítette haladásunkat.

Első megállónk a Komárom-Esztergom megyei Péliföldszentkereszti Szazáli Rendház előtti kis füves terület volt. Szépen fel is sorakoztattuk paripáinkat, majd poénkodtunk, hogy titkolt szándékunk az Idősek házát is meglátogatni, ami pont a templommal szemben áll és az ablakoknál mocorgás is támat a motorok hangjára.

Rövidke gyaloglás után érkeztünk meg a templom kapu előtti árnyas helyre, ahol túravezetői mivoltomból és tanári vénámból adódóan röpke helytörténeti beszámolót tartottam, majd bekukkantottunk a templomba, és rendház udvarára is. A motorokhoz visszatérve egyeztettük a további útvonalat. Következő megállónk a gyomrunknak engedelmeskedve a közeli Tát helység Viktória Étterme volt, ahova pontosan harangszóra érkeztünk. Ekkor két társunktól is búcsút vettünk, egyik társunknak sajnos haza kellett sürgősen indulna, a másik ebéd helyett Esztergom felé vett az irányt. Egy jó hangulatban eltöltött kiadós ebéd után indultunk tovább, vagyis csak indultunk volna, ha a „túravezető” találta volna a motorkulcsát. Összes zseb átvizsgálása után nagy megkönnyebbülés volt, mikor az egyik belső zseb mélyéről előkerült a kulcscsomó. Kaptam is bőven utána, hogy a nők hogy el tudják pakolni a cuccukat. :D De már tanulva az esetből beszereztem egy nyakpántot külön a motor kulcshoz.

Útnak eredtünk a 10. úton, ahol szép rendbe haladtunk Pilisjászfaluig, ahol letértünk Tinnye felé. Néhány kanyar aztán még mindig kanyar, elől haladva próbáltam az utánam jövő kezdőknek a sebességéhez alkalmazkodni és mutatni a kanyaríveket és 50-60 tempóval ezen a szakaszon is túllettünk. Perbálnál egy éles kanyarral Budajenő felé tértünk el, majd Budajenőn rövid jégkrém szünetet tartottunk. Innen már csak néhány kilométerre volt a végállomásunk a Red Baron Törökbálinti üzlet parkolója.

Megérkezve még néhány képet készítettünk, és lassan hazaszállingóztunk.

Remélem szeptemberi túránkon még több hölgy vesz részt, hiszen velünk bátran el lehet indulni, mert biztosan nem lesz feszített tempó.

Szeretettel várok mindenkit a következő túrán szeptember első szombatján.
Következő túráról hamarosan a www.redbaron.hu oldalon, Facebookon honlapon és az üzletben is tájékozodhatsz.

Kertész Viktória, túravezető