Red Baron Túraklub Törökbálint - márciusi túra beszámoló

Útvonal: Törökbálint-Érd-Kápolnásnyék-Pákozd-SzékesfehérvárZámoly-Gánt-Csákvár-Felcsút-Óbarok-Nagyegyháza-Vasztélypuszta-Csabdi-Bicske-Zsámbék-Páty-Budakeszi-Törökbálint

A március motorosként az egyik leginkább imádott hónap. A hosszú tél után már mindenkiben ott motoszkál az állandó mehetnék. Tűkön ülve várjuk a napsütéses órák számának a növekedését, amely egyet jelent a motoron töltött órák számának a növekedésével is. 

A 2023-as év első túráját március 18-án tartottuk. Annak ellenére, hogy 15-én még szélvihar és 3-4 fokos csúcshőmérséklet volt, szombatra egészen szép idő kerekedett. Noha reggel ezt még elhinni nem akartuk, de azért bíztunk a meteorológusokban és az általuk ígért 14 fokban. 

A starthelyen 33 motoros gyűlt össze, 125 köbcentitől bőven a literesnél is nagyobb hengerűrtartalmú gépekig. Sport, túra, naked, cruiser, enduró és nagyrobogó – szinte az összes kategória képviselte magát az évnyitó guruláson.

Némi ráhagyással megindult a csapat – gondoltunk a későkre is, nehogy lemaradjanak a nagy napról. Ekkora létszámú társaság felvezetése mindig nagy felelősség, de egyben hatalmas élmény is. Egy-egy kanyargósabb szakaszon visszapillantva óriási nagy látványt nyújt a tekergőző motorosok konvoja.

Érdnél rákanyarodtunk a 7-es főútra és egészen Kápolnásnyékig robogtunk rajta. Meglepő módon szinte teljesen egyben maradtunk – köszönhetően néhány társunknak és az autósok jófejségének is, akik biztosították a csomópontokat és így szinte akadálytalanul haladhattunk végig. A Velencei-tóhoz érve ráfordultunk az északi parti útra és Pákozdnál álltunk meg egy kis pihenőre. Miskahuszár szobra mindig impozáns látványt nyújt, főleg, ha egyszerre harminchárom vasparipa sorakozik fel előtte. Ha most élne Miska, nem is tudna választani magának paripát, olyan bőséges volt a felhozatal.

Székesfehérváron néhány lámpa nem akarta az igazat és próbálta a csapatunkat több ízre szakítani, de mi nem hagytuk magunkat. Szépen bevártuk egymást és Zámoly felé már együtt robogott az egész társaság. 

Gánt és Csákvár között gyönyörűen felújították a kis erdei összekötő szakaszt, így tökéletes aszfalton, nagyszerű kanyarokon át juthattunk el a Csuta Cukrászdához. Itt mindenki szája íze szerint sütizett, fagyizott, kávézott, na és persze hatalmasat sztorizott. 

Felcsútig kifogástalan útminőség várt minket, majd egy kissé rosszabb úton jutottunk el a Vasztélypusztát körül ölelő dombokig, ahol már a nap is gyönyörűen sütött és éreztük is a hatását a bőrruhában, végre.

Zsámbék után Páty felé vettük az irányt, ahol történt egy kis malőr. Az egyik résztvevő jelezte, hogy Pátyon elkanyarodik Biatorbágy felé, mert nem jön már vissza Törökbálintra. Igen ám, de a csapat maradéka bőszen követte őt. Budakeszin tűnt fel a hiány. Gyors telefon és kiderült a turpisság. Így lettek az utolsókból elsők a Red Baronnál és értek hamarabb a főhadiszállásra, mint a csapat eleje. Na de ennyi sztori kell is, hiszen miről beszélnénk majd legközelebb! A lényeg, hogy mindenki előkerült.

A túra után volt még lehetőségünk az üzletben is időzni és megcsodálni a kínálatot. Terveket szövögetni a jövőt illetően mind a túrák, mind pedig a motorválasztást illetően. 
A csapatnak ezúton is jár a dicséret, hiszen fegyelmezetten, minden baj nélkül motoroztunk végig ezen a körülbelül 170 kilométeren. Láthatólag a kezdők és a gyakorlott motorosok is egyaránt jól érezték magukat. A tempó nem volt szélvész gyors, de egy szezonkezdő csoportos motorozásnak nem is a sebességről kell szólnia. 

A következő túráról hamarosan a www.redbaron.hu oldalon, a havonta megjelenő Red Baron Magazinban, Facebookon és az üzletben is tájékozodhatsz.

 
Tóth Ferenc, túravezető