A mindennapok hőse - Honda CB750 F2 Seven Fifty -

Csak azért nem lehet az univerzális megoldások szobra a Honda CB750 Seven Fifty, mert kereke van – a köztér műemlékek meg ugye nem gurulhatnak, mert reggelre már csak hűlt helyük lenne. Pedig a legendás négyhengeres rászolgált arra, hogy talapzatra emeljék – egyszerű, komfortos, megbízható, sokak számára az igazi nagymotor.

A két szám és három betű kombinációja önmagában is mágikus – ugyan sok tévinformáció kapcsolódik a régi CB750-hez (jegyezzük is meg, hogy nem az volt az első sornégyes motor és nem ott mutatkozott be a tárcsafék), de ez nem kisebbít az érdemein: a hatvanas évek végének az OHC előd lett az igazi superbike-ja, helyt állt versenypályákon, majd bevált túra közben. 
A késői dupla vezérműtengelyes utód már nem akart sportbabérokra törni. Egyszerűen azoknak készült, akik egy jó gépet akartak maguknak. Lehet, hogy átlagos volt már újkorában is, de könyörgöm, ki akarna a mindennapokban egy GP-géppel vagy egy dakaros speciállal közlekedni?
A 73 lóerő nem tűnik soknak, de a hangolásnak hála alacsony fordulatszámokon is van kraft a CBX750 szelídített blokkjának. A nyomatéka 62 csalafinta newtonméter: néha úgy érezni, mintha több lenne benne, hiszen a kigyorsításoknál nem nagyon kell piszkálni a váltót. Régies hangulattal, retró örömmel indul meg a gép, amiből az első évjáratok bizony már veteránkorba léptek.
Nincs vibráció, nincs rángatás sem, így nem véletlen, hogy sokan máig túramotornak használják az F2-es szériát - a piacon bőven találni kiemelkedő futásteljesítményű, ám ennek dacára megbízhatóan üzemelő példányokat. A szerelése nem bonyolult, karbantartása hagyományosan egyszerű: aki manapság klasszikus értékeket felmutató naked bike-ot keres, jól jár egy ilyen Hondával, igaz, a korszakban, miután a Moto Guzzi 1000S beindította a retróhullámot, még voltak remek versenytársai – ezek egyike a szintén szerethető Kawasaki ZR750 Zephyr.
Panasz egyedül a túl puha futóművet érheti, de a CB750-hez progresszív villarugók és modernebb rugóstagok is kaphatók. A CBR600-ról származó fékrendszer viszont a mai napig korrekt – ugyan se ABS, se malomkeréknyi tárcsa, de a sornégyes erejét korrektül megzabolázzák a Nissin nyergek.
Az F2-es ként is ismert típus 1992 és 2001 között volt a piacon – a széles kormánnyal, a felegyenesedett testhelyzetet kínáló üléspozíciójával sok barátot szerzett. A hagyományos bölcsőváz és a régies futómű nem volt kiemelkedő, csupán tette a dolgát, ám pont erre volt szüksége azoknak, akik szimplán csak egy praktikus léghűtésest vezettek volna.
Fedélzeti elektronikáról és komfortfunkciókról nem beszélhetünk. Alap műszerek dolgoznak a Seven Fiftyn, de azoknak, akik egy gépben a stabil, megbízható működést keresik az információáradat helyett, ez nem visszatetszést, hanem inkább örömet okoz.

2024.12.02